Lennék fűszál, nézném, ahogy fekszel
s lefoszlik rólad minden tettetés:
húsod lerothad, mi egykor annyit ártott
megbolondított szeretőknek, és
mókusoknak, peléknek lakhelyet
ad szellős melled, megrepedt fejed.
Lennék fűszál, kövérré nőnék rajtad,
zöldellne minden egykor vonzó hajlat.
Lelegelne egy kiskecske egyszer,
majd gyermeked levágná és megenné -
így lennénk végre, minden ellenére
tudatlan örömmel eggyé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése