Mint lomha rozmár, lihegve fordul
be a megállóba a busz.
Erőlködve fel-felmordul,
akár egy modern Tantalusz.
Vagy százhatvan Jónást lenyel,
és indul tovább.
Háromszázhúsz feltört láb pihen meg,
és várja otthonát.
Újabb nyolc óra a pokolban:
vámdíját így szedi a menny.
Menni akarsz? Dolgozz meg érte,
aztán, ha hív a tenger, menj.
Reményed ennyi - sok, kevés?
Majd egy más század mondja meg.
Orosz víz öntözi remény-fád,
kék folt ékíti a kezed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése